Barátkozz a világ boraival karácsonykor is!
Hamarosan itt a karácsony, ami az ajándékozás mellett együtt jár rengeteg finomsággal is, mint a milliónyi fajta szaloncukor, a rengeteg féle sütemény, illetve az elmaradhatatlan mákos és diós bejglik. Nálunk már ével óta elmaradhatatlan kellékei az ünnepnek a különböző édes tokaji, portói és madeirai borok is, amik nemcsak tökéletes ajándékok tudnak lenni az édesebb szájú rokonok számára, de méltó helyük van az ünnepi asztalnál is, és nemcsak a desszertek idején!
Összegyűjtöttük a kínálatunkból azokat az édes borokat, amiket karácsonykor különösen szívesen fogyasztunk mi magunk is, néha talán túlságosan is! :)
Emlékszem, amikor először ittam portó típusú bort, ami még csak nem is portugál volt, hanem egy ausztrál, mégpedig egy "egyszerűbb" tawny. Máig tisztán emlékszem, hogy milyen hatást gyakorolt rám az a rendkívüli ízgazdagság, édes - de nem gelj - diósság. És a fura az volt, hogy a többiekre is hasonlóan hatott, nem lehetett még vitatkozni sem róla. Azóta persze Portugáliában is találtunk ilyen, sőt, még ennél jobb portóiakat, például az Alves de Souza pincészetnél.
A pincészet Ruby Special Reserve-je még csak fellibenti azt a gyümölcsösséget, mint ami például a 2012-es Quinta da Gaivosa Porto LBV-ben vagy a 2009-es Vintage Port-ban már berobban.
Ugyanez a helyzet a Tawny Special Reserve-vel is, már ami a diósságot illeti, csak itt a legfinomabb diósbejgli folyékony változatához, a 20 éves Tawny-ig lehet eljutni. És ne feledkezzünk meg a fehér portóiakról sem, mint például az a 10 éves Porto White, aminek a komplex illatában felfedezhetőek a karácsonyi fűszerek, a narancsvirág, és maga a narancs is.
A portóiak után egyenes út vezetett a madeirai borokhoz is, amik ízvilágukban hasonlítanak a portóiakhoz, azonban mégis jól megkülönböztethetőek tőlük. Nehéz kiemelni bármelyiket is, de a 10 éves Boal mindenképp különleges élmény, hiszen a "szárazabb" madeirai borok közé tartozik, míg az 1999-es Colheita pedig egyszerűen csak remek!
Emlékszem, amikor először ittam portó típusú bort, ami még csak nem is portugál volt, hanem egy ausztrál, mégpedig egy "egyszerűbb" tawny. Máig tisztán emlékszem, hogy milyen hatást gyakorolt rám az a rendkívüli ízgazdagság, édes - de nem gelj - diósság. És a fura az volt, hogy a többiekre is hasonlóan hatott, nem lehetett még vitatkozni sem róla. Azóta persze Portugáliában is találtunk ilyen, sőt, még ennél jobb portóiakat, például az Alves de Souza pincészetnél.
A pincészet Ruby Special Reserve-je még csak fellibenti azt a gyümölcsösséget, mint ami például a 2012-es Quinta da Gaivosa Porto LBV-ben vagy a 2009-es Vintage Port-ban már berobban.
Ugyanez a helyzet a Tawny Special Reserve-vel is, már ami a diósságot illeti, csak itt a legfinomabb diósbejgli folyékony változatához, a 20 éves Tawny-ig lehet eljutni. És ne feledkezzünk meg a fehér portóiakról sem, mint például az a 10 éves Porto White, aminek a komplex illatában felfedezhetőek a karácsonyi fűszerek, a narancsvirág, és maga a narancs is.
A portóiak után egyenes út vezetett a madeirai borokhoz is, amik ízvilágukban hasonlítanak a portóiakhoz, azonban mégis jól megkülönböztethetőek tőlük. Nehéz kiemelni bármelyiket is, de a 10 éves Boal mindenképp különleges élmény, hiszen a "szárazabb" madeirai borok közé tartozik, míg az 1999-es Colheita pedig egyszerűen csak remek!
És persze nem feledkezhetünk meg hazánk legnemesebb nedűiről, az aszúkról sem. A 2013-as Carpinus Aszút is bátran ajánljuk, higyjétek el, méltó helye van az ünnapi asztalnál!
Reméljük, hogy ezekkel a borokkal még édesebbé tudjátok tenni az ünnepeket! Boldog karácsonyt és boldog új évet kívánunk!
Balázs, Krisztián és Zoli
Portói borok oldaláért kattintsatok ide!
Reméljük, hogy ezekkel a borokkal még édesebbé tudjátok tenni az ünnepeket! Boldog karácsonyt és boldog új évet kívánunk!
Balázs, Krisztián és Zoli
Portói borok oldaláért kattintsatok ide!